Nagyboldogasszony napja a magyarság ősi ünnepe, amikor Jézus szülőanyjának mennybemeneteléről emlékezünk meg. A Katolikus Egyház számára kiemelt jelentőségű ünnep, mely az ősegyházig nyúlik vissza, és mely szerint Krisztus Anyja, Mária, halálával osztozott Szent Fia dicsőséges feltámadásában: testben és lélekben egyaránt a Mennyországba jutott, mert holttestét angyalok kara emelte a mennyekbe. A népszokásban az ünnep előestéjén (vigíliáján) az emberek virrasztással várták a hajnalt, és Nagyboldogasszonyhoz így imádkoztak: "Nyújts kezet Mária / nyiss kaput angyal, / hogy mehessünk a kerek ég alatt, / lobogó csillag felett az örök életre!"
A Szatmári Egyházmegyében a túrterebesi, erdődi, nagymajtényi, felsőbányai, szamosdarai és hosszúmezői templomok lettek Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelve. Ezekből öt templom búcsúmiséjére az ünnep napján, szerdán, tizenegy órától kerül sor: Túrterebesen Ft. Kinczel István felsővisói plébános szentbeszédével, a helyi fúvószenekar közreműködésével, és toronyóraszenteléssel egybekötve; Erdődön Ft. Láng Pál kanonok ünnepi szónoklatával; Nagymajtényban Ft. Istvánfi Szilárd újmisés pap, a nagybányai Szentháromság plébánia segédlelkésze prédikációjával, a szaniszlói kórus énekével; Felsőbányán Ft. Rácz Gábriel borsabányai plébános szentbeszédével; Szamosdarán pedig Ft. Vass Lóránd, a Kis Szent Teréz plébánia segédlelkésze prédikációjával. Hosszúmezőn vasárnap tartják a templom búcsúmiséjét, tíz órától Ft. Czumbil Wilhelm, a máramarosszigeti Borromeo Szent Károly plébánia segédlelkészének prdéikációjával.